egy bord�lyban? Ez k�ptelens�g! Pedig n�h�ny adat megd�bbent� k�pet fest a 19. sz�zadi London erk�lcseir�l. 1870 t�j�n �tvenezer utcal�ny r�tta a j�rd�t. S ez m�g valamelyes visszaes�s is a v�rosi tan�csosok 1840. �vi becsl�seihez k�pest: �k nyolcvanezerre becs�lt�k a prostitu�ltak sz�m�t, egyed�l Londonban. De ki sz�molhatta meg azokat a f�rfiakat, akik ig�nybe vett�k e boldogtalanok „szolg�latait”?

A viktori�nus erk�lcs�kr�l besz�lve az ut�kor szemforgat� pr�d�ri�r�l besz�l. Pedig a kor embere tiszt�ban volt az erk�lcsi mocs�r t�nyeivel. Egy p�lda: W. E. Gladstone, n�gy alkalommal is a kir�lyn� minisztereln�ke, est�nk�nt elindult a Downing Street 10. sz�m alatti h�res t�gla�p�letb�l, de nem hazafel�. S�tabottal a kez�ben r�tta a Haymarket negyed utc�it �s az eleg�ns Regent Streetet. �s lesz�l�tott minden utcal�nyt, aki sz�ba �llt vele (a legt�bbj�t�l csak mocskos szitkokat hallhatott). Mert Gladstone – t�r�tett. Nem lenne kedve megt�rni, kisasszony? F�ladni ezt a f�rtelmes foglalkoz�st? S ha a l�ny �rdekl�d�st mutatott, hazavitte Mrs. Gladstone-hoz, egy cs�sze te�ra. H�rmasban besz�ltek ezut�n, lenne-e kedve az er�ny �tj�ra l�pett n�nek a bukott l�nyok valamelyik otthon�ba k�lt�zni, vagy ink�bb szakm�t tanulna.

Volt, amikor a botr�nyt el kellett sim�tani, de nem besz�ltek r�la. S az �ri t�rsas�g mi�rt hallgatott? A kor szak�rt�i szerint az�rt, nehogy – rossz p�ld�val szolg�ljon. Takargatt�k a botr�nyt, de cselekedtek.

Az elfojt�sok kora ez. Lady Wardot sz�lei hasonl�k�ppen el�kel� f��rhoz er�ltett�k. Az ar�nak csak hom�lyos fogalmai voltak a hitvest�rsi k�teless�gekr�l, de egy �v m�lv�n neki is felt�nt, hogy a h�zas�let�k k�r�l valami nincsen rendj�n. F�rje ugyanis arra k�nyszer�tette, hogy mez�telen�l hever�sszen egy �jfekete takar�n (minden �kszer�vel egy�tt) s a f�rje csak n�zte. A fiatalasszony hi�ba panaszkodott apj�nak �rott leveleiben, t�bbsz�r is engedelmess�gre intett�k. V�g�l viszonyt kezdett egy fiatalemberrel, teherbe esett, f�rje elkergette, sz�lei pedig sohasem bocs�tott�k be t�bb�. �ngyilkos lett. Sem a sajt�ban, sem az �ri t�rsas�gban nem volt ill� Lady Wardr�l besz�lni.

James Laver �r� jegyzi meg sok �v t�vlat�b�l: “Nem volt tal�n m�g egy korszak a t�rt�nelemben, amikor joggal el lehetett mondani, hogy a feles�get elm�letben angyalnak tekintik, de a val�s�gban rabszolga.” Az angol �r� nem prolet�rn�kre c�loz, hanem a k�z�poszt�ly asszonyaira. A n�knek ugyanis nem volt tulajdonjoguk. �r�ks�g�kkel vagy j�vedelm�kkel f�rj�k rendelkezett. Egyetemre nem is gondolhattak. Hogy szavazati joguk sem volt a 19. sz�zadban, az ezek ut�n „term�szetes”. V�l�s eset�n – tekintet n�lk�l arra, hogy ki volt a hib�s – a gyermekek automatikusan a f�rj gy�ms�ga al� ker�ltek. M�g l�that�si joguk sem volt az asszonyoknak – akkor sem, ha a v�l�st a f�rj hib�j�b�l mondt�k ki.

A birodalom�p�t�s kor�ban, amikor Anglia a „vil�g m�helye” lett, s a brit munk�soszt�lyt a kontinensr�l n�zve munk�sarisztokr�ci�nak nevezt�k szervezetts�ge �s a viszonylag nagy b�rek miatt, milli�k �ltek a legs�t�tebb nyomorban. Sok t�zezer volt a mos�n�k sz�ma (kem�ny robot ebben a mos�g�pek �s vegyi anyagok el�tti kor�ban). S a Pygmalion vagy a My Fair Lady c�m� zen�s v�ltozat h�se, Eliza, nem kital�lt figura: a vir�g�rusl�ny jellemz� t�pusa a korabeli London el�kel� negyedeinek.

Bizonyos dr. Acton 1857-ben, majd 1870-ben szociogr�fiai tanulm�nyt adott ki a londoni prostit�ci� okair�l. Els� megk�zel�t�sre Acton �rvei jellegzetesen viktori�nusak. N�gy kateg�ri�ra osztja a f�v�ros sok t�zezer utcal�ny�t. Az els�be azokat, akik „term�szet�kn�l fogva b�n�s hajlam�ak”. A m�sodikba a „lust�kat, akik „pimasz m�don nem is k�v�nnak dolgozni”. A harmadik kateg�ria az els� ism�tl�se „a gonosz hajlam�ak�”. De a negyedikben a kenetteljes doktor meglep�en er�s �s tisztess�ges b�r�latot mondta a A Vikt�ria korabeli angol t�rsadalomr�l:

 „A messze legsz�lesebb r�teget a rossz �tra kegyetlen, k�nz� szeg�nys�ge t�r�ti. Sz�gyenletes t�ny, hogy a k�l�nf�le ipar�gakban a munk�sasszonyoknak fizetett alacsony b�r gy�m�lcs�z� forr�sa a prostit�ci�nak; minthogy ezek a n�k munk�juk r�v�n k�ptelenek megszerezni az �lethez sz�ks�ges legelemibb dolgokat, az�ltal, hogy test�ket �ruba bocs�tj�k, megv�s�rolhatj�k a t�pl�l�kot, s a ruh�t, mely test�ket fedi. E vil�gv�ros sok-sok ezernyi fiatal asszonya k�ptelen a kora reggelt�l k�s� estig tart� gyilkos robottal t�bbet keresni heti 3 shilling �s 5 pennyn�l.”

A prostit�ci�r�l, az emberi h�s t�meges �ruba bocs�t�s�r�l teh�t lehet besz�lni, persze megfelel�, illedelmes szavakkal. A nyomorr�l �s az alkoholizmusr�l is. Allegorikus n�alakokat l�tunk szinte lebegni: a B�nt, az Er�nyt, a Megt�r�st. Egy n�alak hi�nyzik: a Megold�s�. A viktori�nus kor ezt nem tal�lta meg soha. �nmaga szabta t�rv�nyei �s konvenci�i miatt nem is tal�lhatta.